Lent a sufniban kellemes félhomály. MR1 Kossuth Rádió kezd beszélni, amint áram járja be a helyiséget. Hogy halálra fagynak otthon az emberek manapság. Mindenféle szerszámok hadserege. Lehet hova nyúlni. Ma egy kerékpárvázon dolgoznak, a hátsó villát kell kiegyenesíteni. Ki kell egyenesíteni egy fehér Ford Transit által közölt energiák hatását. Finom, puha lépések a bölcsen megbecsült pontokra. Eltart így is két óráig. Távtartóknak köszörülnek le régi fogaskerekeket. Szórja a csiszológép a csillámszikrát magából, ömlik az asztal speciális borítására. Kihűlve összeseperhető vasreszelék. (mi pukkan, mikor kidurrantok egy papírzacskót?) A satu piros és fog. Nem, nem a színe. Az ívelt kerékpárkormány végeiből 6-6 centiméter lenyisszantva. Vastag anyag, a kormányvégdugónál persze még hihetően vékony volt. Valamin jót röhögtek. A hajtókar is szétszedve. 42-s tányért leköszörüli láncvédőnek. A váz előkészíthető a maszkolásra. Hétfőn viszi majd a Japán utcai porfestőhöz. Szerdára lesz kész a fúvás. Addigra a villa is megérkezik, úgy számol. Szombaton összerakhatják a járgányt. Csak a kerekeket kellene centírozni még, és az első aggyal valamit kezdeni. 10 kiló alá menni lenne csodás, gondolja. Meg hogy bírja a helyreállított váz a napi 130 km-t. Összeolajozva, kellemes aluminium-reszelék illatban kapcsolja le az elosztót a sufni bejáratában. A rádió utoljára az adventistákról beszélt. Saját állításuk szerint tovább élnek és egészségesebbek, mint a többi felekezet tagjai.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.