A fiú az uszodában fehér színeket látott a feje felett úszó gondolatokban. Nemsokára megfogják kérdezni tőle, úgy érzi. Mellette - innen nézve - kétes előtörténetű szerelmek úsznak váltott erőkkel, könyökölnek hosszasan egy-egy leúszott 33 méter után a hideg ugrókövön. Még nem evett ma semmit. Azért jött csak az uszodába, hogy a lelke táplálkozzon. A lány fürdőköntöséből követi szemével. Papucsot nem hord, micsoda önfeledt elegancia! Testének feszes bőre minden lélegzetvétellel jobban és jobban megtelik a sóvárgás és a képzelet fura összehangzásával. Hogy milyen lenne a forró vizet okádó tus alatt egy őrületesen nagyot szeretkezni. Hogy hogyan folyna a szájába a fiú hajáról olvadó szappan, elfeketedhetne körülöttük minden erre a délutánra. Panaszosan gondol a lehetséges "egyedül öltöző" hangulatára. Lábujjait idegesen morzsolja a vizes kövezeten. Másfél órát úszott a 27 fokos vízben, vállai a beteljesüléssel és saját elvárásának való sziklakemény megfeleléssel duzzadt. Tüdejét a klóros víz makulátlanul kitisztította. Ahogy kilöki magát a medence habjai közül, a lány zihálva azon nyomban elé áll, s egy laza mozdulattal - nagyúri piilanat! - lehajítja magáról frotír köntösét. Zuhannak a végtelen ismeretlenbe.
Sötét délután lett, a következő reggelt ezzel vérvörös színekbe áztatva.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.